Radnótfájaiak találkozója – 1310-2010 Radnótfája 700 éves

2010 augusztus 22

A találkozó programja:

10,00 órától Régi Templomban:

Ökumenikus Istentisztelet

  • Misét celebrál Balla Árpád Szászrégeni rk. plébános
  • Igét hirdet Bálint Csaba –Erdőcsinádi ref. lelkipásztor
  • Előadás: ’’Az én Radnótfájám’’- Csernátoni József nyugalmazott tanár
  • Beszédek:

Nagy András mérnők, polgármester

Dr. Matskási István főigazgató –Magyar Természettudományi Múzeum Budapest

  • Helyi Vegyes kar előadásavezényel Kocsis Csongor zenetanár, karnagy

12,00 órától Új Templomban:

  • Fotókiállítás megnyitó: Vajda György fotóművész, közíróFeszület Bemutatja Bölöni Domokos közíró
  • Koncert Bartha Lajos és Bartha Lajosné Szigeti Ilka hegedűművészek

14,00 órától Radnótfáji Kultúrházban, udvarán

  • Bogrács főzőverseny kiértékelője – ebéd
  • ’’Radnótfáji emlékképek’’ – Nagy Attila tanár vetítettképes bemutatója a hajdani településről.
  • Asztali beszélgetések.

Mindenkit szeretettel várunk!

This entry was posted in Hírek. Bookmark the permalink.

2 Responses to Radnótfájaiak találkozója – 1310-2010 Radnótfája 700 éves

  1. TISZTELT RADNOTFÁJAI BARÁTAIM
    Számomra lélek melegitő élmény volt a találkozó amelyiknek, nagyon remélem, hogy folytatása lesz. Hagyománnyá válik. Ezt a verset Édesanyámtól tanultam.Az ünnepségen nem mondtam el. Elküldöm most. Üzenete minden magyar számára aktuális Üdv. Zs. Sándor
    ERDÉLYI SZÓZAT
    Az ember a szive mélyén örökké odavaló ahol születik( Tamási Áron)

    “Hazádnak rendületlenül légy híve óh magyar!”
    Úgy is, ha máshol lesz a sír, mi egykor eltakar,
    mert sosem feledheted, hol sarjadt gyökered
    Bárhová ültet is a sors, e gondolat veled marad és nyomja lelkedet.
    Sőt, vérzel is talán a modern faj-keverők műtőasztalán,
    hol a nemzeti öntudat kivágandó fekély.
    Ezért áldozták éltük hősök és a nemzetért!

    “A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely.”
    Bár úgy tűnik, hogy rátaláltál, a jólét átölel,
    s egy pillanatra azt hiszed, a hajód révbe ért.
    Miért fáj hát mégis szíved a szent hazaiért?
    A szóért, mire tanított kisgyermekként — ANYÁD
    A földért, ami felnevelt, mit úgy hívtál– HAZÁM
    A népért, kinek része vagy. A sok ostorcsapás,
    mit elviselsz, fáj hátadon túl száz határon át.
    Mert ittmaradtál mint hű utód, hol ősöd hona volt,
    csak az idegen hatalom más országhoz csatolt,
    vagy vándoroltál hontalan, mint egy sorsüldözött,
    mert hited, nézeted a zsarnoksággal, ütközött?
    Közös a nyelv, közös a múlt, közös az akarat:
    ne vesszen el az ezer év egy átoksúly alatt!

    Szétforgácsolva nemzetünk, megcsonkítva hazánk.
    Felmérhetetlen feladat vár itten még reánk!

    “Ám jőni fog, ha jőni kell: egy újabb nemzedék”,
    ki tiszta szemmel látja majd a múlt idők sebét.
    És tenni fog, mert tenni mer! A lelkiismeret
    elveszni nem engedheti az ősi nemzetet!
    Európa keretén belül is fennmaradhatunk,
    ha a viszálykodás helyett mind egyet akarunk.

    Őrizzük a szót ápoljuk a hitet, a magyar kultúrát!
    Így áld, vagy ver a sors keze:
    DE A NEMZETNEK ÉLNI KELL TOVÁBB

  2. ŰZENET OTTHONRÓL – HAZA

    ” Föl-földobott kő, földedre hullva,
    Kicsi falúm újra meg újra hazajön fiad “ (Ady Endre)

    A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. Az ember a szive mélyén örökké odavaló ahol születik- Tamási Áronnak ezen üzenete jutott az eszembe amikor értesültem a radnotfájai református lelkipásztor Székely György kezdeményezéséről miszerint minden évben az Augusztus 20-át követő vasárnapon megszervezik az elszármazottak találkozóját. Éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam és azt mondtam: – igaza van. Késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon! Mert nem is lehet más célunk ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket és amikor mindent megismertünk, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.Otthon ahol várnak a barátok, az ismerősök, ahol újra felidézhetjük az ifjúság édes madarát. Várnak a temetőben domborodó sirok,halottaink, akiket soha nem lehet és nem is szabad elfelejteni. Gyertyafény, virágillat.A temetőn átlibben az elmúlás fuvalata.Az újonnan elkészitett kegyhelyen ,a kopjafák előtt,tisztelgünk halottaink emléke előtt,majd visszatérünk a zsongó, pezsgő életet sugárzó utcákra.Mi akik rég eljöttünk gyönyörködve nézzük,hogy fejlődik szülőfalúnk,ifjúságunk,indulásunk és miért ne első szerelmeink szinhelye.Büszkeséggel tölt el,hogy nem csak voltak,hanem most is vannak emberek akik tesznek azért,hogy ez az élni vágyó közösség megmaradjon, megőrizze hagyományait és maximálisan kihasználhassa megmaradási esélyeit az itteni,sajnos kevés számú magyarság.
    Ha szeretet nincs bennemolyan vagyok mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom mert a hit, remény, szeretet közül a legnagyobb és a legfontosabb a szeretet .Ez volt az ökumenikus istentisztelet legszebb üzenete Bizonyságot nyert újra,hogy ez az élő,alkotó közösség bármennyire is átalakult de megőrizte az ősöktől örökölt legfőbb tulajdonságát éspedig azt,hogy a kinyújtott kéz mindig barátságosabb mint az ökölbe szoritott tenyér.Földiek, barátaim akik együtt indultunk s érkeztünk ide ,akik hidat épitettünk a múlt es a jövő között , habár arcunk barázdált, hajunk őszes mégis arra kérlek , hogy ennek a hidnak a pilléreibe épitsük be azt, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes a szeretetet és az összefogást. Szeretni meg annyit jelent mint örülni a mások boldogságának és mi most mindannyian nagyon boldogok voltunk. Köszönöm nektek és köszönöm a kezdeményezőnek,a Tiszteletes Úrnak, aki meggyőződésem megőrzi és továbbadja a lángot hogy ezt a napot megérhettem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.